Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. október |
- |
Vajon másképpen kezelik-e a Hívást, hogyha az egy magas rangú kormánytisztviselőtől, egy vezetőtől jön, mint amilyen egy elnök vagy miniszterelnök? Átlagos körülmények között a Hívást eléggé egyformán kezelik, tekintet nélkül a hívó pozíciójára, mivel a hívásra felelők abban érdekeltek, hogy a hívó entitást a hívottak orientációjának választására bírják rá. Akár egy nyomornegyedben nevelkedő kisgyerektől jön is a Hívás, akár egy nemzetközi nagyvállalatot igazgató felnőttől, a fókusz mindkét esetben ugyanott van: a hívó lelkén. Mindamellett, ahol a Hívást leadó ember egy vezető pozícióban van, a Hívás ott nagyobb figyelmet kap, nyilvánvaló okokból.
Sok, vezető pozícióban feltételezett ember, ténylegesen nem vezet senkit. Meglehet, hogy felhatalmazásaik vannak például arra, hogy bizonyos kéréseket engedélyezzenek vagy elutasítsanak, vagy olyan beleszólásaik lehetnek, mint például a bírálathoz való jog, vagy olyan tevékenységeket igazgathatnak, mint amilyen egy építési vagy gyártási ütemezés, de nem befolyásolják az embertársaik orientációs döntését, ami a kulcs-leckéje 3. denzitásnak. A nagy figyelmet kapó vezetők azok, akiknek olyan ügyekbe van beleszólásuk, mint amilyen a törvényhozás, ahol alárendeltség vagy szabadság lehet a végkimenetel, vagy mint amilyen a háború, ahol emberek nagy számmal lesznek lekötelezve vagy kényszerítve egymás elleni atrocitások elkövetésére, vagy amilyenek új trendek és megoldások, ahol másokat segítő innovatív módszerek bontakozhatnak ki vagy fojtódhatnak vissza. Az ilyen vezetők a Mega-Hívás feleletét kapják, ahol is több forrást toboroznak össze. A vezető, mindamellett, ugyanúgy nincs tisztában azzal, tudatosan, hogy segítettek neki, mint az összes többi hívó.