Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2000. október |
- |
A felosztott lojalitások egy elterjedt koncepció a 3. denzitású világokban, ahol a döntést leggyakrabban úgy festik le, mint egy vonzódást afelé, hogy az ént szolgálják, vagy afelé, hogy másokat szolgáljanak, vagy hogy egy döntés során melyik utat kövessék, amikor lehetőségek nyílnak meg. Ezeket a szkenáriókat gyakran bemutatják könyvekben és filmekben mint krízishelyzeteket, ahol a hős úgy dönt, kockára teszi az életét és vásárra viszi a bőrét, azért, hogy megmentsen egy másikat, aki egy fába kapaszkodik az árvízben vagy aki csapdába került egy égő épületben, vagy ahol egy egyén magában viaskodik egy karrierlehetőséggel, amely a család és barátok elhagyását követelné meg a családi üzletben való nagyobb szerephez jutás ellenében. A szilárdan másokat-szolgálókat szomorító valódi döntések ritkán kerülnek bemutatásra, mivel ezeket unalmasnak és világiasnak tartaná a legtöbb 3. denzitású világbéli lélek, akik nincsenek ilyen erősen orientálódva, és a döntések drámája számára előbbre tartják az önpromóciót. Melyek azok a konfliktusok, amikkel az erősen másokat-szolgálóknak a leggyakrabban dolguk van, amik bizonyosan csak súlyosbodni fognak az elkövetkező póluseltolódási krízishelyzetek során?
Míg az erősen másokat-szolgálók előnyben részesítik a velük hasonló felfogásúak társaságát, addig ez a lehetőség ritkán adatik meg a számukra. A mások boldogulásában szerepet vállaló megbízható egyéneket korán kiszúrják a családtagok és barátok, akik vég nélkül próbálkoznak azzal, hogy szolgálatba húzzák őket egy lojális alkalmazottként, egy hűséges és kitartó házastársként vagy egy olyan barátként, akire lehet számítani, hogy mindvégig ott legyen minden bajban. Az ilyen emberi kapcsolatokat majdnem mindig úgy festik le az eltökélt önző egyének, hogy annak a javára vannak, aki a szolgálatot nyújtja, és nem az igazi kedvezményezettnek; a gondterhelt főnök, aki a hűséges alkalmazottnak azt ecseteli, hogy az milyen hálás is kell legyen, amiért ő egyáltalán foglalkoztat a jelenlegi piacon; a flörtölő házastárs, aki előadja, hogy valaki a munkahelyen vonzónak találta őt, flörtölt vele vagy ajánlatot tett. Ezeket a technikákat arra szánják, hogy a szolgálatot adó személyt bizonytalanságban tartsák, hogy vonakodóvá tegyék attól, hogy kitörjön a kötöttségek közül és elmenjen máshová, és hogy meg legyen szilárdítva a haszonleső személy szolgálatában. Ismerve a vonzalmat, ami az erősen másokat-szolgálóknak van azok iránt, akik az önös céljaikra használnák ki őket, hogyan készül fel a másokat-szolgáló személy a jövendőbeli vészhelyzetekre, amiket a póluseltolódás fog teremteni?
A normális napi életben, azok, akik erősen a másokat-szolgálniban állnak, a nagyobb szinten vett jólétért olyan mértékig dolgoznak, amennyit csak fel tudnak szabadítani az idejükből. Lehet, hogy dolgoznak egy állásban, amivel pénzt keresnek, ahogy azt a házastársi és családi kötelezettségek kívánják, de a valódi figyelmüket és idejüket önkéntes szolgálatokra fordítják, amelyekkel csökkentik a tudatlanságot vagy bevezetik a zöldövezeteket, vagy valamilyen módon nemesítik az emberiség nagyobb csoportjának életét. Beosztják az idejüket, és a legtöbbször rendelkeznek némi személyes erőforrásokkal, hogy ezt tegyék. Az eljövő kataklizmákkal, ez meg fog változni, hogy a vészhelyzetek vég nélkül fogják adni magukat, és hogy a közösség fájdalma láthatólag véget nem érő lesz. A választások világosak lesznek, mint egy olyan helyzetben, ahol egy házastárs, azt követelve, hogy nagyobb kényelmet kapjon jobb szálláshelyek megteremtésével, nem részesülhet előnyben az árva gyerekek fekélyes sebeinek kitisztításával szemben! Azzal jár ez együtt, hogy a házastársnak hátat fordítanak, teljes egészében? A legtöbb esetben, ez a döntés fog születni, de gyakran addig nem, amíg újabb és újabb szóváltások és nézeteltérések nem történtek.
Azok, akik megszokták a szolgálat nyújtását, és hogy egy kompromisszumot hozzanak mások kívánságai és az ő valós szolgálat-érzékelésük között az emberiség nagyobb mértékben vett csoportja javára, továbbra is keresni fogják ezt az egyensúlyt még akkor is, ha a körülmények megváltoznak. A bűnös manipuláció, amiben az önző egyének gyakran járatosak, az izgalom tetőfokára fog hágni az eljövő krízis során, ám ez gyakran egy pillanat alatt megmutatkozik az ilyen helyzetekkor. Épp egy vérző kisgyereket, fájdalmak közepette, látnak el, mialatt a házastárs visít az oldalvonalról, a segítségét nem ajánlva fel, de egyre harsányabb követeléseket téve. A másokat-szolgáló hirtelen felismeri a helyzetet, és ezek után nincs további teendője a hitvessel, immár megtéve döntését. Többé nem foglya a vegyes vagy felosztott lojalitások ciklusának: a másokat-szolgáló most már nagyobb energiával rendelkezőnek találja magát, a konfliktus megoldódott, így teljes gőzzel haladhat előre azzal, amit ő a valódi prioritásnak ítél az előárbocnál. A faképnél hagyott önző egyének nemigen tekintik ezt a döntést véglegesnek, vagy mennek el csöndben, azonban továbbra is határozottan és következetes módon figyelmen kívül hagyva fogják magukat találni.
A választások drámájára, az eljövő krízisben, előre számíthatnak azok, akik a felelősségeik jelenlegi terhét is nehezen képesek magukon cipelni, és mentálisan és érzelmileg átléphetnek kicsit, hogy meggyorsítsák a választást, amikor az idő elérkezik. Itt nem az a gond, hogyha hátat kell fordítani azoknak, akik mindig tőletek várták a támogatást: itt a jobbik jóért hozott döntésen van a hangsúly, a szükségben lévők nagyobb közösségén, és hogy magatok rendelkezzetek az életetekkel, mintsem hagyjátok, hogy a tetteiteket önző egyének szabják meg.