Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995 júliusa előtt |
- |
A pénz nem létezik a 4. denzitású másokat-szolgálók között. Hadd magyarázzuk el, miért van ez így. Mi a pénz? A csere eszköze. Valamivel megegyező érték, vagy aránylag stabil érték, mely a csererendszernek lehetővé teszi, hogy egy elvontabb módon működjék. Ha valaki például almát termeszt, és eladja a piacon, nem furikázik mindenhová almászsákkal, hogy tejet vegyen vagy kifizesse a lakbért, bár ez a lehetőség még mindig nyitva áll az almatermesztő számára. Pénz nélkül az almatermesztőnek muszáj az almákkal együtt furikáznia, és ez fárasztó, és olyan dolgokkal számolni kell, mint a rothadás. Mindamellett a pénz léte, amelyet minden baj forrásának neveznek, olyan tevékenységeket is támogat, melyekkel nem cserélhetők értékek.
Milyen haszna van igazából azoknak a virtuális szerencsejáték-kaszinóknak, amelyek olyan nevek alatt futnak, mint az értéktőzsde, az árutőzsde vagy a munkaerőpiac? Ezek azoknak a javát szolgálják, akik gyorsabban tudnak manipulálni, vagy okosabbak a bűvészmutatványokban, de általánosságban nem az értelem gyümölcsözik. Ezek a tevékenységek valójában általában élősködő jellegűek, mivel a lebonyolítókat etetni kell és szállásolni, amihez semmiben nem járulnak hozzá. Valójában gyakran azoknak az embereknek a rovására gyarapodnak, akiknek az egész a hasznukra kéne hogy legyen - akik a termelést végzik. A legfőbb haszonélvezők a szerencsejátékok színterén azok, akik már vagyonosak, akik okos játékosokat fogadnak fel, akiket általában semmi sem állít meg a sikertől. Az ezeket a tevékenységeket szabályzó törvények nem állítják meg a hazugságot, a lopást, vagy a törvények kijátszását. Ez a nyomás és a mozgatók miatt van, amelyeket a vagyonosak helyeznek a törvényhozókra. A kis ember újra csak veszít.
Szóval, hogyan működnek a 4. denzitású társadalmak a pénz, a csere eszköze nélkül? A pénz arra használatos, hogy jelezze mások számára, mennyit érdemel az illető, vagy mennyit van joga költeni. Ennek ellenére, amikor pénzt mutatnak be, legyen az készpénzben, hitelkeretben, kreditkártyán vagy a hitelkeret alatti egyenlegen, régiségben vagy ékszerekben egy felbecsült értékkel, vagy ingatlanban egy felbecsült értékkel, ez mindenhogy azt mutatja, hogy a birtokos ezen érték ellenében költekezhet. Amit ez szintén jelent, hogy az érték efféle bizonyítékai nélkül az egyén nem költhet, és alamizsnára szorul. Ezen a ponton az egyén ingyen élelmet és szállást kap valamelyik kormányzati vagy jótékonysági intézménytől, vagy az utcára kerül, ahogy sokan. Az egyszerűség kedvéért, tekinthetitek a 4. denzitású másokat-szolgálókat úgy, hogy úgy működnek, mintha mindenki adományokra szorulna. Egyértelműek leszünk.
Az almatermesztő, amikor az almán kívül valami másra van szüksége, egyszerűen elmegy érte, és elhozza. Ugyanígy, mások szintén eljönnek, és elviszik az almát. Ha túl kevés az alma, akkor az aggodalom telepatikus úton eljut mindenkihez, és a csoportot összehívják egy tanácskozásra, vagy esetleg az ügy előjön egy rendes tanácskozás alatt. Mivel aggodalom van, a csoport többi tagja mérlegeli a jelenlegi tevékenységét az új szükség fényében, és megvitatja a lehetőségeket. Lényegében valaki, aki épp lehet, hogy szabadnapon van, hogy azt tanulásnak szentelje, félbehagyja a szabadságát, hogy segédkezzen, vagy valaki, aki mosodai munkát vállalt el, úgy találja, hogy több ideje maradt, és jelentkezik. De az is lehetséges, hogy mindenki tevékenységét mérlegelve az lesz a csoport döntése, hogy az almáknak kisebb a jelentőségük, és egy olyan megegyezés születik, hogy elemezzék ki alaposabban a meglévő készleteket.
Ily módon a pénzt felcserélte a kommunikáció és az együttműködés, és ez remekül tud működni.