Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. június |
- |
Ha a szabályok az idegen látogatóktól azt követelik meg, hogy minden a Hívást kibocsátó emberten múljon, akkor mi történik, ha egy csillaggyermek ad le Hívást? Míg egy csillaggyermek lehet hogy emberi testben él, és lehet hogy a Földön kevereg egy 3. denzitású szinten, addig ők soha nem erről a szintről valók. A csillaggyermekek szolgálatkész magasabb entitások, akik a 4., az 5., a 6., vagy ritka alkalmakkor akár még magasabb denzitásokból érkeznek, hogy szolgálatot tegyenek. Így tehát, ők egyazon kategóriába helyeződnek az idegen látogatókkal - mivel igazság szerint azok is, látogatók -, és nem annyira a Be-Nem-Avatkozási Szabály, mint inkább az Érintkezési Szabályok érvényesek rájuk. A csillaggyermek számára, ez egy komplikált szkenáriót jelent, minthogy a Tanácsnak azon szabálya, hogy a látogatások csak a tudatalattiban lehetnek, szintén érvényes. Így bár a csillaggyermek lehet hogy beleegyezik, hogy érintkezzék, de az érintkezést egy olyan módon kell levezényelni, hogy az ember tudattalan legyen. A legtöbb esetben ezt egy testen kívüli kiránulással oldják meg, és ez az emberi testet érintetlenül és tudatlanul hagyja.
Csillaggyermekek nem adnak le Hívást, ők egy invitációt adnak le érintkezésre. Mindamellett, ők fogadhatják a Hívást a szomszédos emberektől, és felelhetnek, amíg testen kívül vagy az emberi formájukban vannak. Ha egy invitációt kapnak érintkezésre, vagy egy másik csillaggyermektől vagy egy idegen látogatótól, ők ezt elutasíthatják vagy elfogadhatják. Ezért lehetséges az a szkenárió, hogy egy csillaggyermek, a másokat-szolgálóban működve, szembekerülhet egy önmagát szolgáló walk-innel, amint az egy emberi testet bitorol, és csatázhat. Mindennek olyan módon kell lezajlania, hogy az ebbe a drámába belekerült ember tudattalan bármiről, ami nem emberi ügynek tűnik. Igencsak kényes egy szituáció.