Az a felfogásom, hogy nincsenek a Földön mérgező füvek. Természetesen mi a fű termését szoktuk elfogyasztani (kenyérben és tésztában), de a fűszál is fogyasztható ínséges időkben. Lehet hogy rossz íze van, de a fűszál tartalmazza azokat az alapvető anyagokat ami az emberi testet is alkotja. Ezt nem árt észben tartani.
Egy túlélő helyzetben a legjobb mód a tápanyag kinyerésére az, ha felkutatunk egészséges fiatal fűfoltokat/csomókat amelyek árnyékban vagy félárnyékban nőnek. Le lehet vágni és haza lehet vinni a füvet, megosztható a családdal is (nejlon zsákba rakva nem romlik meg), de helyben is el lehet fogyasztani. Úgy kell a fűre tekinteni, mint egy vitamin pirulára: rágózz vele pár percig hogy a fűszálban a sejtfalak kipréselődjenek. A kifolyó zöld nedveket le lehet nyelni, aztán köpd ki a megmaradt pépet. A fűléből igen kevés mennyiség is elég hogy hatását kifejtse, elég ha naponta pár maréknyit rágsz el belőle...
A modern búzaféléknek van a legjobb aromája, bár az íze nagyon erős. Nehéz megmondani, melyik fűfélének van a "legjobb" íze. Kipróbáltam sok vadon növő füvet is, amelyeknek sokkal erősebb/testesebb ízük van. Bármilyen is, emlékezz rá, hogy a fiatal zöld fű egy nagyon értékes túlélő eszköz, ami átsegítheti a családodat a keményebb időkön.
Ábra: Michel.