A Honey from a Weed című könyvből
Fehér libaparéj (Chenopodium album) lenne az első választásom. Ha nem lett volna ez a növény, akkor a családom éhen halt volna a II. világháború idején. Akkoriban nem volt mit enni, kivéve azt, ami az utak mentén, az árkokban nőtt. Az anyám csak forró vízbe mártotta őket, bár nyersen is ugyanolyan jó íze volt. Mindig rakok a nyári salátáimba libaparéjt. Pontosan ugyanolyan íze van mint a spenótnak. A németek sokféle változatát nevelték ki, amit én csak óriás német spenótnak hívok. Általában 1,5 méter magasra nőnek, de az én tápanyagban gazdag kertemben minden az átlagos méret kétszeresére nő. Pár növénynél hagyom hogy elvirágozzanak és ezáltal magokat hozzanak a következő nyári terméshez. A spenóttal ellentétben a fehér libaparéj egész nyáron zsenge marad, még aszály idején is, és nem hoz magokat csak a szezon végén.
A vörösgyökerű szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) felismerhetjük a sötétvörös száráról. A ropogós leveleit fejessaláta helyett használhatjuk. Öregkorára párolni kell mint a spenótot. Sokkal ízletesebb ha nedves körülmények között él, nem úgy mint nálunk a száraz prérin.
A tyúkhúr (Stellaria media) sokkal pompásabb ízre és szerkezetre mint a legtöbb gyomnövény, növekedésének bármelyik szakaszában felhasználható nyersen is. Ha a picike hajtásokból kihajtanak a "húrok" azokat levághatjuk.
Ha valami fűszereset akarunk a salátáinkhoz adni a retek és a zsálya mellett, akkor a mustárfélék családjába tartozó gyomok igen jól jöhetnek. A Vad mustár (brassicas) nagyon erős és keserű ízű tud lenni, kivéve ha a virágaiból és a nagyon fiatal leveleiből csak egy csipetnyit használunk fel. A pásztortáska (Capsella bursa-pastoris vagy Thlaspi bursa-pastoris) magjait és zsenge hajtásait, valamint a mezei tarsókát (Thlaspi arvense) sok gyermek fogyasztja már csak a maghüvelyek érdekes alakja miatt is.
A nyálkás/ragadós magok a kedvenceim, a legelterjedtebb a papsajt (Malva neglecta vagy parviflora). A zsenge levelei ehetőek a korai szezonban. A későbbiekben a virágok és a fiatal maghüvelyek a legfinomabbak. A maghüvelyek pici hasonmásai a mályvarózsáénak, mindkettő igazi csemege, ha nyersen fogyasztjuk.
A kövér porcsin (Portulaca oleracea) egy meglehetősen lédús salátaadalék, de pár év művelés után teljesen eltűnt a kertemből. Nyilvánvalóan nem szereti ha megbolygatják a természetes környezetét.
A gyermekláncfű (Taraxacum officinale) fiatal hajtásai népszerű növény Európában a tavaszi salátákhoz, de a mi észak-amerikai pusztai klímánkon a levelek túl szárazak az ízlésemnek. Sokkal jobban szeretem a virágait. Azonkívül, hogy levesesebbek, édesek a nektártól. A gyermekláncfüvet nem keverem egyéb saláta alapanyagokkal, jobban szeretem egymagában enni. Pontosan ugyanolyan ízük van, mint a kakaóbabnak. Sok ember, főleg a nők, nagyon kívánják a csokit. Ha gyermekláncfüvet vagy egyéb kesernyés növényt esznek, kielégíthetik szükségeiket.
A keszegsaláta (Lactuca serriola vagy scariola) és a szelíd csorbóka (Sonchus oleraceus) sokkal magasabb és sokkal karcsúbb a gyermekláncfűnél, de az íze ugyanolyan. A virágai szintén sárgák, kivéve a kék szelíd csorbókát (Sonchus alpinus). A keszegsaláta felhasználása ugyanolyan mint a gyermekláncfű esetében. Itt én szintén a virágjait szeretem jobban.
Az erdei sóska (Oxalis corniculata) nem sóskaféle (Rumex). Az íze sokkal gyengébb, kellemes és savanyú. A világoszöld lóhere alakú leveleit kiemelik a tetszetős sárga virágai. Ezek a legmutatósabb gyomok, amik a legtöbb kert szélén nőnek. Hidegebb éghajlaton az erdei sóska (Oxalis acetosella) virágai kékeslilás színűek.A fodros lórom (Rumex crispus) azonban egy vérbeli sóskaféle (Rumex). Ez az évelő gyomnövény bőségesen burjánzik a mocsaras/posványos réteken, de magjai gyakran "bejuntak" a kertekbe is. Kis mennyiségben a fiatal levelei feldobják a salátánkat. Akárhogy is van, még senkitől sem hallottam volna, hogy szeretné a sóskafőzeléket.
Ha a birtokodon előfordulnak ingoványos foltok, lehet, hogy akkora szerencséd van hogy a széleslevelű gyékény (Typha latifolia vagy angustifolia) hozzáférhető lesz számodra. Próbáld ki azt, hogy leszeded még a szezon elején a fiatal hajtásait. Könnyen ki lehet őket húzni, aztán könnyedén le lehet harapni a zsenge alsó részét, gyermekkorom kedvenc csemegéje volt.A szőrös gazok is jók? Hogyne!
Csaknem az összes zöld gyom/gaz amit a szezon elején lehet találni a salátádban "végezheti". Ha túl szőrös akkor párold meg őket vagy sűrű kevergetés mellett süsd 4-5 percig. Ezzel eltávolíthatod a kellemetlen szőröket róluk anélkül, hogy a tápértékük csökkenne.