Fordított ozmózis

Az ozmózis egy természetes folyamat, már 200 éve ismert, amelyen a fordított ozmózisos rendszerek alapszanak. Az élő sejtek falai természetes membránok. Ez azt jelenti, hogy a membrán szelektív, néhány anyagot átenged, néhányat nem.

A fordított ozmózisról

Ez az oldal elég jól elmagyarázza, hogy lehet fordított ozmózissal vizet tisztítani. Fogalmam sincs róla (még mindig), de az illusztráció segít. (Egyik termék sem támogatott itt. De sok információt adnak.)

Felajánlotta Clipper.

Megnéztem azt az oldalt, amelyik a fordított ozmózist írja le, és nem olyan megérthetetlen a magyarázat. Ezt írták: A fordított ozmózisú vízszűrésnél a vizet a magas nyomás arra készteti, hogy átvándoroljon a porózus membránon. A lyukak a membránban elég nagyok, hogy a vízmolekulák átférjenek rajta, de a nagyobb molekulájú szennyezőanyagok fennakadjanak rajta. A nyomás a kulcs itt, mivel az apró pórusok igen nagy ellenállást jelentenek a vízmolekulák számára, amely külső behatás nélkül nem vándorolna át rajta.

Felajánlotta Michael.

Ez a legjobb definíciója a fordított ozmózisnak, amit hallottam. Évek óta használom, kiváló vizet ad, de sokat el is pocsékol. Nem tudom, milyen hatékony lesz a póluseltolódás után. Ha beszerzel egy pumpát, az nagyon hasznos lehet.

Felajánlotta Stan.

Néhány kiegészítés: ozmózisnál adott egy féligáteresztő (szemipermeábilis) hártya (ilyen pl. a celofán), amely pórusméreténél fogva csak az oldószer-molekulákat engedi át. Ha a hártya két oldalánál eltérő koncentrációjú folyadék van, az oldószer-molekulák elkezdenek átvándorolni a membránon (mert a töményebb oldat ozmotikus nyomása nagyobb), és a folyamat addig tart, amíg az egész ki nem egyenlítődik. Például, ha celofánzacskóba sóoldatot öntünk és azt belógatjuk egy tiszta vízzel teli edénybe, a sóoldat lassan felhígul. Az oldatok ozmotikus nyomása kis koncentrációnál is viszonylag nagy, például ha vörösvértesteket deszt. vízbe rakunk, akkor azok úgy megduzzadnak, hogy egy idő múlva szétrepednek (a vvt-knél a normális konc. 0,9%-os NaCl oldat, ez a 0,9%-os különbség repeszti szét őket). Fordított ozmózis esetén a vízmolekulák vándorlása a koncentrációs gradienssel ellentétesen zajlik (a töményebb oldatból a hígabb felé), természetesen ilyenkor az ozmotikus nyomás különbségét külső erővel kell ellensúlyozni. Visszatérve az előző példára, ha a celofánzacskóban lévő töményebb oldatot nyomás alá helyezzük, akkor az még jobban bekoncentrálódik. A módszer előnye, hogy egylépcsős, és minden szennyezési típus esetén használható (a vízmolekulánál kisebb szennyezőanyag nincs), hátránya hogy plusz nyomást kell létrehozni (esetleg kézi erővel), lassú és drága - ford. megj.