Józan ész

A legtöbb reaktort úgy tervezték, hogy automatikusan álljon le egy bizonyos földrengés-magnitúdó felett. Reménykeltő, hogy a földrengések fokozatosan emelkednek majd a pólusletolódás előtt, és a legtöbb automatikusan le fog állni, a többit meg manuálisan állítják le. Azokra az esetekre, ha sugárzó anyag szivárogna, például a lerakóhelyről, reaktorsérülés esetén, rakétasiló sérülésekor, nukleáris rakéta véletlen indítása vagy az éhező országok közt kitört háborúk miatt - néhány alapvető információ azért szükséges.

1 m föld a sugárzást a 0,02%-ra csökkenti. 20 cm vastag betonfal a 0,7-0,9 %-ra. Használj olyan finom lég- és vízszűrés, amilyet csak tudsz, 2 mikron vagy kisebb már jó. Teszteld szabályosan sugárzásra, mielőtt használod. Sokkal gyakrabban használt sugárzásmérő berendezések a doziméterek és a Geiger-Müller számlálók. Ezeket a piacon lehet használtan beszerezni.

A radioaktív csapadék függ a széliránytól, és nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a vulkáni aktivitásnál. A forrástól szélirányba mozog (Magyarországon az uralkodó szélirány az újidőben a DNy-i lesz - ford. megj.). Normálisan két hét kell, hogy a szennyezés az uralkodó keleti széllel megkerülje a bolygót. A legbiztonságosabb helyek az Egyenlítő, valamint az Északi- és a Déli-sark, ezek csak a 0,1 %-t  kapják, mint akik a 45. szélességi fok mentén élnek.

Az északi félgömbön a levegő ritkán vándorol át a délire, tehát ha nukleáris baleset történik az északi féltekén, csak kis százaléka kerül át a délire, és vica versa. A póluseltolódás alatt bármi megtörténhet, a viharos szelek okozta nukleáris balesetek szennyezése és az eső valószínűleg széles területen keveredik össze a fent leírt módon.

Mennyi ideig tartsuk távol magunkat az ártalmaktól: a radioaktív anyagok aktivitáscsökkenése exponenciálisan megy végbe, akár reaktorbalesetről van szó, akár atomrobbanásról:

7 óra	10%-a kezdősugárzásnak
2 nap	1%-a kezdősugárzásnak
2 hét	0,1%-a kezdősugárzásnak
3 hónap	0,01-a kezdősugárzásnak

Tipikusan 2 hét a föld alatt elég. De ha nincs atomrobbanás, reaktorolvadás vagy szivárgás a lerakóhelyen, az elévülés sokkal tovább tart. A felezési idő több ezer év lehet. Az adott idő után készíts tesztet, hogy meghatározd az aktivitást. Lehet, hogy el kell hagynod a területet, ha az aktivitáscsökkenés túl lassú.

Az érintett területről származó étel és ital mindig legyen gyanús, és teszteld a sugárzását, mielőtt elfogyasztod. Ha a szervezet kalciumban vagy a nyomelemekben hiányt szenved, akkor a szervezetbe jutott ezen étel és ital beépül a testedbe (a szervezet nem tud különbséget tenni ugyanazon elem különböző izotópjai között - a ford. megj.). Mi rosszabb annál, amikor a radioaktív anyag a szervezetedből sugároz? Élelemtermelés sugárszennyezett területen nem valami jó ötlet. A növények felszívják a radioaktív anyagokat, így azokba is bejut, akik megeszik ezeket.

A sugárzás akkumulálódik a szervezetbe és idővel összeadódik. Fontos, hogy minél kisebb ideig legyél sugárzásnak kitéve. Niacin napi 100-3000 mg-t fogyasztva a többi vitaminfajtával segít elmúlatni a rosszullétet. Antioxidánsok (C, A vitamin, cink, stb.) nagy dózisban elősegíti a sejtregenerálódást.

Azoknak a területeknek, amelyek a póluseltolódás miatt sugárzás szempontjából érintettek:

1. Kezdésnek legyen kéznél egy a testet érő sugárdózist mérő tábla (mint az atomerőművek dolgozóin)
2. Sugárzásmérő berendezések kezelésének ismerete.
3. Legalább egy utántölthető doziméter fejenként.
4. Egy vagy több Geiger-Müller számláló.
5. Lég- és vízszűrők.
6. Sugárbetegségek tünetei és kezelésük leírása.
7. Leírás a sugárzásfajtákról és az áthatolóképességükről.

A fentiek csak egy rövid összefoglalója azon feljegyzéseimnek, amit még a hideg háború idején készítettem. Többet is tudok írni, ha valaki igényli.

Beküldte Mike.