Figyelembe véve az eltolódás alatti tűzesők lehetőségét, fémtetővel ellátott
dolgot kell építeni, az elgondolás pedig az volt, hogy egy árkot fedünk be ezzel.
Feltételezem, hogy ez rokon dolog a rókalyukkal* (foxhole). Milyen is egy rókalyuk?
Tudunk-e fémtetőt építeni egy hagyományos rókalyukra, ha nem, akkor hogyan igazíthatjuk
hozzá? Aztán, van még ami zavar: mit tehetünk a túlhevülés ellen, ami bekövetkezhet
a rókalyukban v. az árokban, vagy bármiben, ami a fémtetőnk alatt van? Létezik valamiféle
szigetelés ami megállítja a felhevülést? Úgy értem, szerintem ha a fémtető felforrósodik,
akkor túlhevülhet minden ami alatta van, igaz:? Működőképes-e a rókalyuk+fémtető
ötlet?
(*foxhole=rókalyuk, háborúkban használt egyszemélyes lövészgödör, a ford.)
Beküldte Helena.
Mind nagyon jó kérdés. Először is, a rókalyuk alapjában véve egy kerek gödör
a földben, általában 1 m mély, attól függően, hogy milyen terepen ássák. Minél lazább
a föld, annál mélyebbre áshatsz, mielőtt teljesen kimerülnél! Egy katona a saját
gyalogsági ásójával ássa ki magának. Nem gondolnám, hogy egy rókalyuk praktikus
dolog lenne az eltolódáshoz. Először is: kerek és mély, nincs vízelvezetés benne!
Jobb egy elnyújtott árok egy lejtős részen. Egy vagy két ember részére az árok legyen
mondjuk 1-1,5 m mély, szögletes, talán 3-4 m hosszú, kb. 2 méter széles. Több embernek
hosszabb és szélesebb kellhet. Nem hiszem hogy bárki is szólt volna arról, hogy
hogyan "csatoljuk" rá a fémtetőt az árokra! Ha csak ráfektetjük a tetejére az nem
megoldás a nagy szelek miatt. Szintén ugyanez lesz a probléma, ha földdel fedjük
be az éleit a tetőnek: a szelek lefújják a földet, aztán a fémlemezeket is. Én az
összes oldalát elföldelem, aztán valami igen nehezet teszek majd rá, földdel töltött
gumiabroncsokat, lapos köveket, nagydarab építési törmeléket - bármit ami lapos,
nehéz és a szél nem tud alákapni.
Ha majd a hőség felgyülemlik, problémát fog okozni. Először is, senki sem tudja,
hogy hol fognak forró kövek "záporozni". Pár megfontolandó dolog amivel maximálissá
tehetjük a védelmünket: legyünk távol a felhevült földfelszíntől. Lehetséges megoldás:
mélyebbre ássuk az árkunkat, a fémtetőből sugárzó hő miatt. Szigetelés: az extrém
hőhöz a legjobb a szálas v. táblás üveg- vagy kőzetgyapot (THERWOOLIN, ROCKWOOL,
ISOLYTH). Párezer forintért lehet kapni 10 cm vastagságú, több m2-es tekercsben.
A fémbevonatú hővisszatartó takaró (space blanket) meg polisztirol alapú
szigetelőket felejtsétek el (nem akarok márkaneveket mondani, mert a gyártók
egyből lelőnének :) - a ford. megj.). Íme az elgondolásom: áss egy árkot egy
enyhe lejtőn, a mérete attól függ, hogy hány embernek lesz. Fémből legyen a tetőszerkezet,
a tető élei legyenek beásva a földbe, valamint rakjunk rá nehéz súlyokat hogy a
szél ne tudja "levinni". Ha lehetséges, dúcoljunk alá fa vagy fém segítségével,
hogy elkerüljük a tető megroggyanását. Na most, a fémtető tetejét kívülről
szigeteljük le, aztán borítsunk rá földet (van egy még jobb ötletem, takarjuk
le a gödröt egy bármilyen táblával, erre tegyük a hőszigetelést, majd felülre a
fémlemezt, mert az nem éghető; erre még pakolhatunk köveket is a leszorításhoz -
a ford. megj.). Ha valaki még az eltolódás előtt épít egy ilyet, akkor sok lehetőség
merülhet még fel, pl. cementtel meg lehet erősíteni az árok falait. Ha éppen az
eltolódás előtt építjük fel, a pillanatnyi ihlet hatására, nyilván korlátozottak
lesznek a választási lehetőségeink.