Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. július |
- |
Ránk, a zétákra, néha úgy hivatkoznak, mint az egyik legrégebbi fajra, aki a Földet látogatja, de a legtöbb faj korával összehasonlítva mi az ifjúkorunkat éljük. A zéta forma, és kultúra, már 8,5-szer olyan régóta áll fenn, mint az ember, itt a Földön, ami az embereket egyszerű totyogókká teszi. Mi idősebbek vagyunk a plejádaiaknál, a jelenlegi formájukban, de az északiak megelőznek minket.
Mi határozza meg, hogy mennyi időn keresztül marad fenn egy faj, formájában lényegében változatlanul, és megőrizve ugyanazt a kultúráját? Sok dolog, de elsődleges fontossággal az, hogy a genetikailag módosított forma milyen jól adaptált a környezetéhez. Egy gyenge adaptáció majdhogynem könyörög a változásért, és a változás eljön, vagy a faj elsorvadásával és kihalásával, vagy beavatkozással, pótlólagos génmódosító műveletek formájában. Másodlagos fontosságú a kultúra összetettsége. A kultúráknál, a legegyszerűbb nem a legjobb. Mint az összetett genetika, amely egy élő organizmusnak egy helyzetre sokféle választ tesz lehetővé, a kultúráknak mélység kell, hogy fennmaradjanak. Egy katona, akinek csak két alternatív művelet adott, az valószínű, hogy meg fog halni, ha csatába küldik, de amelyiknek megengedett, hogy a saját leleményességére támaszkodjon, életben marad. Mi szabadságokról beszélünk itt, hogy a kultúra idővel alkalmazkodni képes, új irányokba mozdulva. Merev kultúrák nem maradnak fenn.
Vajon a zéta kultúra változott az idővel? Mindenképpen. Mi valaha hajlamosabbak voltunk a háborúra, felkelve a legcsekélyebb provokációra, és nem mentünk el semmi mellett. Ebben a tekintetben, az óriás humanoidoknak, akik a 12. bolygót lakják, ez az a jellemzője, amely a leginkább hasonlít a hajdani saját magunkéra. Ennek a kultúrának a maradványai fellelhetők bennünk, mivel mi még a mai napig sem, ahogy mondjátok, megyünk el könnyen a dolgok fölött. Megvédjük magunkat, néhányan azt mondanák, erőteljesen. A kultúránk mozgott az élete során, rendületlenül a tudományos kutatómunka támogatásának irányába, mivel ez egy olyan időtöltés, melyet mindannyian roppantmód élvezünk. Néhány kultúra, mint amilyen a plejádaiaké, mindig egy erős értéket helyezett a társas tevékenységekre, prioritást adva ezeknek majdnem minden tevékenység előtt. Mivel ez olyan valami, melyben végtelenül kedvüket lelik, ha valami, akkor ez az, mely a jelentőségében nőtt számukra, ahogy az idő haladt előre. Ennélfogva, a plejádaiak gyakran üdvözlőként lépnek fel új galaktikus polgárok előtt, és itt a Földön ebben a képességükben cselekszenek most.