Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1997. április |
- |
Minekutána a 12. bolygó áthaladása oly pusztító a Föld számára, milyen lehet rajta utazni az óriás humanoidoknak, akik a 12. bolygó felszínén élnek? Meglepően kényelmes, a következő okokból:
A 12. bolygó javarészt víz bolygó, és a létező szárazföldek jól kiállnak a víz nyugodt felszínéből. A hasadékok vagy a lemezek közötti súrlódási pontok így jóval a víz felszíne alatt fekszenek. Mint ahogy az emberiség is alig-alig szerez tudomást a mélyen a tengerek alatt történő földrengésekről, a humanoidok sem tapasztalnak földrengéseket a 12. bolygón.
Egy mágneses összecsapásban, a két test közül a kisebbik igazodik a másikhoz. A póluseltolódás valamennyi igazodása, ezért, a Földön történik. A 12. bolygó semmiféle póluseltolódást nem tapasztal.
A Naprendszeren való áthaladás gyors, pár rövid hónap alatt játszódva le, így az egyesített felmelegedésnek a Napból valamint a 12. bolygó belsejéből alig van esélye megkezdődni, már véget is ér. Ami felmelegedés ténylegesen történik, az egyszerűen csak élénkebb szeleket okoz.
A 12. bolygó légkörének letépődése az áthaladása során nem súlyosabb, mint máskor. Bár némi veszteség egy bolygó felszínéről mindig történik, a veszteség mértékét a bolygó tömege határozza meg, nem az űrön keresztüli mozgás. Az üres űrben semmi nincs, ami beletéphetne a légkörbe.
Az áthaladás során, a humanoidok a történelmet egy útikalauzként használják fel, minthogy akik legutóbb tapasztalták az áthaladást, már rég halottak. Ez a történelem csillagászati mértékekben lett följegyezve, így a Naprendszer megpillantása és a bolygók pályáiról való meggyőződés megnyugtatja azokat, akik esetleg idegeskednek az elkövetkező áthaladás végett. Ami azt illeti, az áthaladásra hasonlóan tekintenek, mint egy szünidőre, ahol nagy kozmikus drámák játszódnak le az elragadtatott nézőközönség szemei előtt. Elhaladnak a Nap mellett, olyan közel, mint amilyen közel a bolygók a Naphoz kötődnek, ami egy új és egyedülálló élmény az utazó világban élők számára. Mikor a Föld mellett haladnak el, szemmel láthatják a póluseltolódást, ahogy az történik, mely egy olyan jelenség, ami elragadtatott tömegeket vonz, mint ahogy egy napfogyatkozás a Földön. Villámló viharok történnek a felső atmoszférájukban az áthaladáskor; az ő nyugodt világukban ritkán látható tűzijátékok.
Tehát, az áthaladás inkább egy ünnep nekik, mint egy rettenetes szituáció. Mindamellett, a Föld emberi népességével együttérzők bánkódnak, viszont alig van valami, amit tehetnének az ellen, ami a Földön történik. Ők sem tudják jobban kormányozni a bolygójukat, mint az emberiség.