Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. november |
- |
Az emberek közti együttműködést nagyban fokozza a nyelv; bár nem ez az egyetlen lehetséges módszer a kommunikációra. Az az állítás, hogy egyetlen kép ezer szóval felér, aligha tagadható. Mindamellett azok az emberek, akik nem egy nyelven beszélnek, lényegében nem érintkeznek egymással, elkerülik egymást, és ez elválasztódást eredményez. Vannak azonban minden nyelvben közös vezérfonalak, melyek hangutánzó szavakon és a gyermek által végzett fejlődési társításokon alapszanak. Az ember korai változatai, egymástól elszigetelten fejlődvén, nem építettek fel közös nyelveket, és ez a helyzet még ma is tart. Valójában az izoláltság teremt különböző nyelveket, amik közös alapból indultak. Szétválnak egymástól.
A Bábel tornyának legendája ezt a gyakori jelenséget tükrözi, de a legenda nem egészében tévedés. Szándékos elkülönítés történt az emberiség nem régi múltjában, azok között az emberek között, akiket munkaerőnek vezényeltek a 12. bolygó humanoid látogatói. Ezek a rabszolgatartók állandó készültségben voltak, hogy megakadályozzák szolgáik haszonszerzését a technológiai fölényükből. A látogatók tornyokat konstruáltak, jobban mondva silókat, hogy körülkerítsék a rakétáikat, melyekkel a Föld és a szülőbolygójuk között közlekedtek, amikor az egy periodikus látogatását tette. Mikor a kényszermunkára ítélt szolgáik csoportjai kiszimatoltak és egymás között megosztottak információkat, erőszakosan elkülönítették őket. Ami maradt, az egy torony története, az emberek csoportosulása, és az eredményezett elkülönülés a nyelvi korlátok miatt. Nem egy nyelvi akadály miatt különültek el, az elkülönítés miatt lett a korlát.